Zöldtrágya, köztesnövény keverékek

MILYEN HASZONNAL JÁR A MÁSODVETÉSŰ ZÖLDTRÁGYA NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE?

Talajvédelem, talajjavítás: gyors növekedésük lévén hamar beborítják a talaj felszínét, védve azt a szél és víz erózióval szemben. Szerteágazó, nagytömegű, mélyre hatoló gyökérzetet fejlesztenek.

Miért jó a nagy gyökértömeg?

A gyökérnövekedés és elhalás lazítja a talajt, valamint növeli a szerves anyag készletét, ami táplálékul szolgál a földigilisztáknak és talajmikrobáknak, így élénkíti a talajéletet.

A földigilisztákkal átjárt föld levegőzöttebbé válik, javul a talajszerkezet és megnő a felvehető tápanyagok mennyisége. A földigiliszták természetes „bioreaktorként” növelik a jótékony talajmikrobák számát. A talaj mikroorganizmusok közül egyesek szabadon élő légköri nitrogén megkötők (pl. Azobacter vagy Clostridium fajok), míg a heterotróf mikrobák általánosan a szerves anyag lebontásért felelősek.

A nagy gyökértömegen „felhízlalt” heterotróf mikroorganizmusok a leforgatott növényi maradványokat rövid időn belül képesek lebontani. A talajban így szerves anyag halmozódik fel, amely stabilizálja a talaj szerkezetét, növeli a vízmegtartó képességét és javítja a vízgazdálkodást. Az ntenzív gyökérnövekedés, és talajéletnek köszönhetően megfelelő pórusméret alakul ki, a talaj levegőzöttebbé válik és nő a talajba jutó csapadék mennyisége is, mivel így rövidebb idő alatt képes a csapadékvíz a talajba szivárogni. Ez különösen fontos a hirtelen, erős esőzések gyakoriságának növekedésével.

TÁPANYAG MEGŐRZÉS ÉS FELTÁRÓDÁS:

Fontos kiemelni a zöldtrágyázással nem kerül a talajba plusz tápanyag, hanem a visszamaradó, ill. a mélyebb rétegekben található tápanyagok megőrzését és feltáródását segítik elő. A keverékekben használt különböző fajok a talaj más-más rétegét szövik át a gyökérzetükkel, így képesek mobilizálni a talaj ásványi anyag tartalmát, a mélyebb talaj- rétegekből a kultúrnövények gyökerének közelébe helyezik azt. Ezenkívül visszatartják a mozgékony tápanyagokat, mint amilyen a nitrogén, megakadályozva azok mélyebb talajrétegekbe és talajvizekbe mosódását. A foszfor nem mozgékony elem a talajoldatban, azonban könnyen lekötődik, így nagy része felvehetetlen a növények számára. A zöldtrágya növények gyökérsavai oldhatóvá alakítják. Az ilyen módon feltárt tápanyagok a növényi részek beforgatása után, a főnövény számára elérhető állapotban maradnak.

A keresztesvirágúak és a facélia jelentős mennyiségű makro tápelem feltárására képes, amelynek mennyisége a termőterülettől függ.

A zöldtrágya növények beforgatásával, valamint a pillangósok nitrogén megkötésével csökkenthető az utóvetemény számára kijuttatandó műtrágya mennyisége.

VÍZMEGŐRZÉS

A zöldtrágya növények gyors fejlődésükhöz és a nagy zöldtömeg kifejlesztéséhez természetesen nagyobb nedvesség felhasználást igényelnek, minek következtében a talaj felső rétegének nedvesség csökkenése tapasztalható. Azonban ez a hatás a fent leírt pozitív hatásoknak köszönhetően a tél folyamán megszűnik. Összességében a zöldtrágyázott területeken magasabb talajnedvességgel lehet számolni, mint a fedetlenül hagyott területeken.

SEGÍTSÉG A NÖVÉNYVÉDELEMBEN

A gyors kezdeti fejlődésű, talajt beborító zöldtrágyanövények – különösen a mustár és az olajretek – jó gyomelnyomó képességgel rendelkeznek.

(Forrás http://www.lajtamag.hu)