Görögszéna (5 kg)

A lepkeszegmag ezermagtömege 18,4?22,5 gramm. A vetőmag 2-3 évig őrzi meg csírázóképességét. Termesztése nem igényel külön beruházást, mivel a termelés a gabona géprendszerével megoldható. Vetése gabona sortávra (12 cm) vagy dupla gabona sortávra (24 cm) történik, vetésmélysége 1,5-2 cm, vetőmagmennyisége 60-80 kg/ha. A tavaszi másodvetésű fajta rövid tenyészidejű, 80-90 napos. A vetés ideje március vége, április első dekádja. A görögszéna gyomelnyomó képessége a vegetációs idő elején és végén kismértékű, ezért gyomirtásra szorul. Korai posztemergens kezeléssel tudunk a legjobban a kétszikű gyomok ellen védekezni. A görögszéna betakarítása június végén, július elején történik. Egy hektáron 5 tonna szárított hajtás, 0,8?1,5 t mag várható. A zöldtakarmánytömeg értéke 15-20 t/ha. A fenőgrék a mediterrán és a szubtrópusi éghajlati területek gazdasági növénye. Jó alkalmazkodóképessége miatt a mérsékelt égövön is termeszthető, viszont az Észak- és Nyugat-Európában található kontinentális éghajlat nem optimális számára. Jól tűri a nyári szárazságot és az enyhe, csapadékos telet. Nem bírja ugyan a zord telet, de a fagyokat-5 °C-ig elviseli, s ha van hótakaró, akkor a -10 °C-ot is átvészeli. A lepkeszeg vízigényét tekintve is jellegzetesen mediterrán növény. Jobban elviseli a nyári szárazságot, mint a mérsékelt égövi növények. A normális fejlődéshez minimum 400 mm csapadékot kell kapnia a tél folyamán. Ha ez nem valósul meg, akkor öntözésre van szükség, különben nem ad megbízható hozamot, és a nyári aszály idején is károsodhat. A legjobban 50-90%-os talajnedvesség mellett fejlődik. Az ország déli, jó vízgazdálkodású termőföldjein kitűnően termeszthető. Öntözés hatására jelentős termésnövekedést lehet elérni, de vigyázni kell, hogy a gyökereket ne öntözzük túl, mert megrothadnak. A görögszéna nem igényes a talajjal szemben, megtalálható szántókon, sztyeppéken, sivatagokban, félsivatagokban.

Vadon a köves, gyenge táperejű lejtőkön is megél. Mindenhol termeszthető, de a legjobb hozamot a humuszban gazdag, laza, homokos agyagtalajon és a laza, meszes talajokon adja. A talaj legyen gyorsan melegedő. A növény jól illeszthető a vetésforgóba. Termesztéséhez általában 60?80 kg nitrogén (N), 80?120 kg foszfor (P2O5) és 100?120 kg kálium (K2O) kell. A műtrágyaadagok meghatározásánál lehetőség szerint talajvizsgálati adatokra érdemes támaszkodni. Közvetlen istállótrágyázást nem igényel. A mikroelemhiányos területeken feltétlenül adni kell még magnézium, mangán és bór mikroelemet (Mg: 10 kg/ha MgSO4 ×7 H2O, Mn: 10 kg/ha MnSO4 ×4 H2O, B: 2,5 kg/ha H3BO3), hogy a terméskötés minőségét és a várható termés mennyiségét növelje. Fontos a talaj mésztartalma. Megfigyelték, hogy a növény gyökerének hosszúsága 5 pH-nál éri el a maximumot, és jól fejlett oldalgyökerekkel is rendelkezik, míg 4 pH-nál az oldalgyökerek képződése teljesen megszűnik. A görögszéna két kalászos közé kerüljön, lehetőség szerint olyan talajra, ahol korábban lucerna volt. Önmaga után 2 évre vethető. Rossz előveteménye a cukorrépa, a kukorica, a burgonya és a napraforgó. Másodvetésként tarlóhántást követően vethető. Utána őszi búza, őszi árpa, tritikále és igényes tavaszi vetésű növények egyaránt következhetnek, amelyek kihasználják a rizóbiumai által megkötött légköri nitrogént. A növényvédelem sarkalatos pont. Kórtani betegségek közül a legjelentősebb a lisztharmat (Erysiphe polygoni) és a Fusarium fajok (akár a teljes állomány pusztulását is okozhatja). A föld feletti részt az alternáriás betegségek (Alternaria spp.) és a bab sárga mozaik vírus (BYMV) is károsítja. A gyökeret a Rhizoctonia solani fertőzi meg. Kártevői a tripszek, a csipkézőbogarak és helytelen vetésforgó alkalmazásakor egyéb ? a levelet és a gyökeret károsító ? polifág kártevők. A görögszéna gyomelnyomó képessége ? a vegetációs idő elején és végén ? kicsi, ezért gyomirtásra szorul. A korai posztemergens kezeléssel tudunk a legjobban a kétszikű gyomok ellen védekezni.