Corn Starter (NPK 15-20-10+1,5 % Zn) (500 kg)

• az NPK összetevők között olyan ? beszerzési áruk miatt általában csak kertészeti termelésben öntöző trágyaként felhasznált ? hatóanyagok is szerepelnek mint a kálium-nitrát, a kálium teljes mennyisége ebben a formában van a termékben!
• a nitrogént ammónium és nitrát formában is tartalmazza a termék, így az azonnali és a rövid távú nitrogén ellátás is biztosított a növények kezdeti fejlődéséhez, a foszfor teljes mennyisége a legjobb minőségű foszfor forrás, azaz ammónium foszfát alakban van a műtrágyában
• 1,5% cink tartalma egyedülállóan magas a jelenleg a magyar piacon hozzáférhető granulált műtrágyák között, melynek minősége, formulázása is kiemelkedik a versenytársak közül, hiszen a cinket két különböző vegyület formájában, cink szulfát és cink-ammónium-foszfát alakban hordozza
• bár a zsákon nincs feltüntetve, mert a 2003/2003 EK rendeletben előírt minimális mennyiségeket nem éri el, de érdemes tudni ? hiszen attól még a műtrágyában benne van ? hogy 2% MgO, 2,7% CaO és 2% SO3 mezoelemet is tartalmaz a CORN Starter
•  duslos, melegen granulált gyártási technológia garantálja a műtrágya fizikai minőségét, a kemény, homogén, nem porosodó granulátumot, mely akár vetőgéppel, akár repítőtárcsás műtrágyaszóró géppel problémamentes kijuttatást tesz lehetővé
• csomagolása is a felhasználók igényeit támogatja 25 kg PE zsákban vagy 500 kg BigBag zsákban is megvásárolható, így a kis és nagyüzemek egyaránt hatékonyan tudják kezelni a műtrágyát
• kiváló ár-érték aránya a cinkpótlás tekintetében egyértelműen a versenytársak fölé helyezi, ennek a jelenlegi NPK és egyéb hatóanyag árakon mindenki bátran utána számolhat vagy kérje ebben IKR Agrár Kft.-s üzletkötője segítségét!
• sokoldalúan felhasználható műtrágyáról van szó, hiszen bár elsősorban kukorica starterezéshez javasoljuk, de cink hiányos területeken más növény termesztése esetén is szemtanúi lehetünk pozitív hatásának. A termelők ezt felismerve használták például napraforgóban, tavaszi árpában és onnan is pozitív visszajelzések érkeztek a tapasztalatokról.

Szükséges elmondani, hogy a mikroelem pótlás leghatékonyabb módja a lombtrágyázás, mivel egységnyi felületre kijuttatott hatóanyagból arányaiban így hasznosul a legtöbb. Egy dolgot azonban nem tudunk megoldani lombtrágyázással ? hiszen az megfelelő lombfelületet feltételez ? a növények fiatalkori mikroelem hiányát, a tünetek kialakulását nem tudjuk megelőzni, azokat csak kezelni tudjuk! Hogy ez miért fontos? Mert legtöbb termesztett növényünk termésképző szervei már a növény nagyon fiatal korában differenciálódnak, az arra az időszakra jellemző körülmények lényegében meghatározzák a maximálisan elérhető hozamot. Gabonafélékben a bokrosodás végére már kialakult a kalászkezdemény, kukoricában 6 leveles kor körül megindul a csőkezdemény differenciálódása.

Az N-P-K tápelemek növényi felvétele a különböző hőmérsékleti viszonyokra nem egyformán reagál, a K felvétel például még 5 oC körüli talajhőmérsékleten is meglehetősen jó hatékonyságú, ellentétben a nitrogénnel és főleg a foszforral. Az NPK tápelemek felvehetősége a talajhőmérséklet változása szerint nagyjából az alábbi diagram szerint alakul.

A starter műtrágyázás alapját pontosan ezen tény felismerése jelentette. Tehát, hogy a talajból alacsony hőmérsékleten nehezen mobilizálható N és P tápelemeket tegyük oda a növények gyökeréhez azonnal felvehető formában! Ezért lehet olyan látványos hatást elérni már kisebb dózisban kiadott NP adagokkal is.

A mikroelem kiegészítésű starter műtrágya használta azért nagyon költséghatékony megoldás, mert a jó minőségű, teljesen vízoldható NPK hatóanyagokat célzottan a kultúrnövények közvetlen gyökérzónájába juttatjuk, biztosítva a kedvezőtlenebb időjárási körülmények közötti tápanyag felvétel lehetőségét is akkor, amikor még a növények gyökérzete is viszonylag fejletlen és ezzel egy időben a csírázó növények cink hiányát is megakadályozzuk.

Azonban a hőmérséklet mellett van egy másik nagyon fontos tényezője is a tápelemek talajból való felvételének, a talaj pH!

Különösen a réz és cink rendkívül rossz arányára hívnám fel a figyelmet. Látható, hogy a talajban a cink mennyire nem mobilis formában található meg, a növények azért csak a jelen levő mennyiség töredékét tudják hasznosítani, mert az nincs talajoldatban, nem vízoldható. Ez egyrészt azt jelenti, hogy kimosódástól nem kell tartanunk, tehát ha a cink trágyázásól van szó, nyugodtan gondolkodhatunk több évre előre is, másrészt pedig azt, hogy a mobilizálható Zn tartalom pótlására bizony nagyon oda kell figyelnünk!

Talán így már jobban érthető miért szenteltünk akkora figyelmet a cink formájának megválasztására a termékfejlesztés időszakában, melyről bővebben is olvashat tavalyi cikkemben.

Amiről viszont még nem volt részletesen szó, az a két különböző cink forma és használatuk előnyei. A CORN Starter 1,5% összes cink tartalmának egy kis része cink-szulfátként van jelen a műtrágyában, amely ? ugye emlékszünk? ? teljes mértékben vízoldható, így már a kezdetektől a csírázó növény rendelkezésre áll. A cink túlnyomó része a másik alakban, tehát cink-ammóniumfoszfát formájában található meg a szemcsékben. Ezt a vegyületet a szakirodalom a lassan ható mikroelem műtrágyák között tartja számon, a legtöbb fém mikroelemnek van ilyen ?ammóniumfoszfát? típusú vegyülete. Ezek közös jellemzője, hogy vízben rosszabbul oldódnak, vizes közegben csak lassan, fokozatosan disszociálnak. Tehát a felszabadult fém ionok nem dúsulnak fel hirtelen a talajoldatban ? ezzel esetleg mérgezési tüneteket produkálva a növényeken ? hanem időben elnyújtottan, fokozatosan adják le a cink hatóanyagot. Ha pedig nem adják le feleslegesen a hatóanyagot, az le sem tud kötődni! Így két legyet ütünk egy csapásra, hiszen olyan mennyiségű cinket tudunk kijuttatni amely valós, hatásos, akár több évre szóló cinkpótlást tesz lehetővé, de nem kell a lekötődés miatt aggódnunk, hogy a pénzünket olyan hatóanyagra költjük, amit fel sem tudnának venni a növények.

E két vegyület együttes alkalmazásának köszönhetően a CORN Starterezett növényeink cink ellátása az egész vegetációs időszakban biztosított lesz! Végezetül arra hívnám fel a figyelmet, hogy az új technológiákban rejlő többlet eredményt csak akkor tudjuk realizálni, ha betartjuk azok alkalmazásának szabályait is! Ha starter műtrágyát juttatunk ki vetőgéppel, akkor azt a megfelelő módon tegyük! A vetőgépet úgy állítsuk be, hogy az a műtrágyát 5-8 cm-rel a sor mellé és a vetési mélység alá juttassa, tehát a csírázó növények gyökérzónájába! Ne szórjuk a műtrágyát a nyitott magbarázdába, a magokra, ezzel épp a kívánatossal ellentétes hatást érünk el!

Meggyőződésem, hogy ez a prémium műtrágya a minőségi kukoricatermesztés egyik sarokpontja Magyarországon és be fog épülni a hazai termesztéstechnológiába.

Forrás: ikr.hu